Bevonástechnológiai tréning – gyakorlat teszi a festőt és a cégvezetőt

Bevonástechnológia tréning – gyakorlat teszi a festőt és a cégvezetőt

Bevonástechnológiai tréning – gyakorlat teszi a festőt és a cégvezetőt

Ha egy szakmai képzés után a résztvevők nemcsak a jegyzeteiket, hanem a festékfoltos overáljukat is hazaviszik, ott valami olyasmi történt, ami túlmutat a tantermi prezentációkon. Szignárovits Zsuzsával, a PTG Kft. kereskedelmi igazgatójával a CertUnion Tudásközponttal együttműködésben megtartott folyékonyfesték-bevonó tréningje után beszéltük át a tapasztalatokat: miért nem elég ma már az elmélet ott, ahol a technológia percek alatt milliós kárt – vagy hasznot – termelhet.

A rendszerben gondolkodás nem választható

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy tréningre úgy tekintenek, mint egy-egy kiragadott munkafázisra. A nemrég megtartott képzésen viszont a technológiai lánc minden szeme sorra került. Zsuzsa szerint a titok az összefüggésekben rejlik: nem különálló szigeteket építettek, hanem a teljes folyamatot végigvették a korróziós alapismeretektől a mérésekig. „Gyakran látjuk, hogy a cégek külön szerveznek tréninget a gépekhez és külön a festékekhez, de a valóságban ezek egymástól elválaszthatatlanok. Ha a levegőrendszer nem megfelelő, hiába van prémium festékünk, a végeredmény selejt lesz” – magyarázza az igazgatónő. Ott, ahol a mérés ugyanolyan súllyal esik latba, mint maga a festékszórás, nincs helye a hézagos tudásnak.

Ahol az overál teszi az embert

Ezen a képzésen a rangsor a műhelyajtón kívül maradt: bent már csak a technológiai fegyelem és a szakmai precizitás számított.

A festőktől a cégvezetőkig mindenki beállt a szemcseszóróba vagy a festékkeverőhöz. Ez nem pusztán gesztus, hanem színtiszta racionalitás.

Egy vezetőnek ugyanis látnia kell, hogyan optimalizálható a folyamat, és mit várhat el a munkatársaitól.

Ha a fejében ott az itiner, a bevonástechnológia nem a gyorsan cserélődő munkaerőn, hanem a stabil rendszeren fog múlni. „A festőnél nem a gazdaságosság az elsődleges szempont, annak szem előtt tartása a menedzsment dolga” – vallja az igazgatónő. Különösen igaz ez a mai környezetben, ahol a szaktudás pótlása nehézkes. Ha a cégvezető maga is tisztában van az  adatlapban foglaltakkal, a helyes keverési arányokkal  vagy a rétegvastagság-mérés kritikus pontjaival, akkor nem kiszolgáltatottja a folyamatnak, hanem irányítója.

Négy nap a bevonástechnológia sűrűjében

A képzési tematika összeállításánál a cél az volt, hogy a résztvevők ne „aludjanak be” az elmélettől. A napi 8 órás tempót állandó mozgással és interaktivitással tartották fenn. Az első nap a korrózióvédelem alapjaival és a munkavédelemmel indult, de hamar a mechanikai felületelőkészítésnél és a levegőrendszerek optimalizálásánál találták magukat a résztvevők.

A második nap a speciális eljárásoké volt: itt került elő az ultramagas nyomású víztisztítás és a vegyi felületelőkészítés, de kitekintést kaptak a tűzihorganyzás világába is. „Büszke vagyok rá, hogy a szakma valódi nagyágyúit sikerült megnyernünk előadónak. Volt olyan téma, ahol a résztvevők visszajelzései alapján a 45 perces előadás lett a hét abszolút győztese, mert olyan stílusban és mélységben adta át a tudást, ami ritka az ipari oktatásban” – teszi hozzá Zsuzsa.

Mindent a kéznek! – VR és éles lövészet

A bevonástechnológia nem tanulható meg könyvből. Korábban már írtunk a PTG Kft. virtuális valóság alapú oktatásáról, ami most is központi szerepet kapott. A VR-szemüveg itt nem játék: ez a „büntetlen hibázás” eszköze. A résztvevők tét nélkül sajátíthatták el azt a mozdulatsort, ami élesben már drága festékbe és értékes munkaidőbe kerülne. A számítógép minden rezdülést figyel: méri a pisztolytávolságot, a dőlésszöget és az átfedéseket, majd azonnal kiértékeli a „munkát”.

De a virtuális tér csak az előszoba: a tréning 60%-a hús-vér gyakorlat volt. Ott kellett lenni a festőgépek mellett, látni, melyik technológiához melyik berendezés passzol, és végül egy vizsgamunkán bizonyítani a megszerzett tudást. A méréstechnikai napon pedig a Vekor Kft. szakembere segítségével tanulták meg a résztvevők, hogyan kell hivatalosan, tanúsítható módon dokumentálni a bevonatminőséget.

Precizitás és „női” szemmérték

Bár az ipari szektor még mindig kifejezetten maszkulin terep, a nők egyre komolyabb súllyal vannak jelen – és nemcsak a tárgyalóasztaloknál.

A porfestés világa például kifejezetten díjazza a női precizitást és szépérzéket.

Zsuzsa húszévnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött látja a változást: a nők pontossága sokszor hatékonyabb anyagfelhasználást és magasabb minőséget eredményez. „Kevesen tudják, de a festőműhelyekben a nők sokszor jobban teljesítenek a bonyolult alkatrészek kifestésénél. Ez egy olyan erőforrás a szektorban, amivel a cégeknek – ha még eddig nem tették – érdemes hosszú távon számolniuk.”

A tudás visszamérése és automatizálása

Az már ennyiből is világos: a CertUnion Tudásközpont közreműködésével lezajlott képzésen nem volt elég a jelenléti ívet aláírni. A gyakorlati órák folyamatos szóbeli értékelése és a képzést záró vizsga valódi értéket adott a tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum mellett  a virtuális festés elsajátítását igazoló, a szoftver által generált egyéni riportot is megkapták a résztvevők.

Évente csak egyszer…

Bár az előzőhöz hasonlóan ez a képzés is vitathatatlanul sikeres volt (a résztvevők a tréning szinte minden részletére a legmagasabb pontszámot adták), a PTG Kft. nem akar tréninggyárrá válni. Évente egy-egy ilyen nagy volumenű folyékony-, illetve porfesték-oktatást tartanak, amit extra tartalommal töltenek meg. Ahogy a PTG Tech Show-ikon, itt is a „látni és kipróbálni” elv érvényesül. Mert a szakmai válaszok nem a prospektusokban, hanem a gyakorlati eredményekben vannak: például abban a vegyszeres technológiában, amivel egy bonyolult geometriájú felnit másfél óra alatt pucolnak fémtisztára – megspórolva ezzel az órákig tartó, kockázatos kézi csiszolást. A megoldás ugyanis – mint ahogy számos más területen – a magabiztosan kezelt technológiában, a pontosan beállított folyamatokban és a folyamatosan fejlődő szakembergárdában rejlik.