A nők kevesebbet keresnek a férfiaknál, az egyedi béralkuk ki nem mondott bérfeszültségeket eredményeznek – mindenki hallotta már ezeket a mondatokat. Miközben az Európai Unióban a nők átlagosan 12–13 százalékkal kevesebb órabérért dolgoznak, mint a férfiak. A bértranszparencia ezt a fekete dobozt nyitja ki, és vár el átláthatóságot 2026. június 7-től.
A fizetés sokáig olyan téma volt a munkahelyeken, amiről legfeljebb a kávégép mellett lehetett suttogni. Miközben a nők kevesebbet kerestek, és lassabban jutottak előre a ranglétrán. Gyerekvállalás után pedig gyakran újra kellett bizonyítaniuk mindazt, amit egyszer már letettek az asztalra. A nemek közötti bérkülönbség nem érzés, hanem mérhető adat.
Magyarországon 2023-ban a nemek közötti bérkülönbség 17,8 százalék volt a férfiak javára, ami meghaladja az uniós átlagot.
Holott a nők világszerte a munkaerő közel felét adják, de a vezetői pozíciók kevesebb, mint egynegyedét töltik be. A jelenség mögött nem egyetlen ok áll. Társadalmi elvárások, vállalati beidegződések és tudattalan döntési minták együtt rajzolták meg ezt a képet.
A szabályozás belép a bértárgyalásokra
Az EU Pay Transparency Direktíva (2023/970) ezeket a láthatatlan mintákat bontja meg, amelyet a tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük a gyakorlatukba. A lényeg már most világos: az álláshirdetésekben előre láthatóvá kell tenni a bérsávot, tilos lesz a jelöltek korábbi fizetésére rákérdezni, és a munkavállalók betekintést kérhetnek az azonos munkakörök átlagbéreibe nemek szerinti bontásban.
Ez nem HR-téma
A bértranszparencia, azaz az átláthatóan dokumentált, „egyenlő munka, egyenlő fizetés” elvére épülő bérezési elv, most még csak rendrakásnak tekinthető a hétköznapokban.
Később azonban, ha a dolgozó igazságtalan bérezésre hivatkozik, a bizonyítás terhe a munkáltatót terheli, és ha nem tudja megvédeni álláspontját, annak tagállami szabályozás szerint, kártérítési következményei lesznek.
