Ma még nem számít slágerszakmának az IRCA vezető auditori, pedig kedvező csillagállás mellett akár egy igen komoly szakmai életút első megállója lehet. Hogy kinek ideális ez a pálya, milyen feltételeknek kell megfelelni és a képzések hogyan oldhatják meg a generációváltást – ezeket a kérdéseket tettük fel Szemán Zoltán karrier coach-nak.
Megfelelő távolságból nézve a pályaválasztáshoz bőven elég, ha tudjuk, hogy humán vagy reál beállítottságúak vagyunk. Elegendő ennyi ahhoz, hogy megtaláljuk a legideálisabb állást magunknak vagy azért ennél többre van szükség?
Annak idején, aki jogász akart lenni, az a jogi kart választotta, aki pedig orvos szeretett volna lenni, annak ott volt az orvosi egyetem. Akinek a matek volt az erőssége, az közgazdász lett, aki pedig történelemből volt kiváló, azt a bölcsész pálya várta tárt karokkal.
A jelenlegi oktatási rendszerben viszont a diákok nem kapnak átfogó információt arról, hogy a különböző pozíciókban milyen feladatokat kell majd elvégezniük, mik lesznek a rájuk vonatkozó napi rutinok és a felelősségi körök.
Jó példa egy ismerősöm három nyelven beszélő lánya, akit a diplomata pálya vonzott. A munkával kapcsolatban azonban mindössze annyi háttérinformációja volt, hogy nagyon menő dolog, egy Audi A6-ból egy csupaüveg irodaház előtt elegáns kiskosztümben/öltönyben kiszállni…
Azt hiszem, ezt azért még nem nevezhetjük releváns információnak.
Anélkül, hogy a vágyott munkakör mélyére néznénk, nem igazán lehet valós képünk az adott munkakörről.
Jelenleg ugyanis sokan már a bachelor diplomával a kezükben – azaz az főiskola után – kezdenek el gondolkodni azon, hogy “akkor most hogyan tovább?”.
Most a középiskolások pályaválasztásáról beszéltünk. Más-e, és ha igen, miben a felnőttkori pályaválasztás, pályamódosítás?
A felnőttek helyzeti előnyben vannak: ők legalább azt tudják, hogy mit NEM akarnak, hiszen ezért váltanak. Ez már fél siker. Ugyanakkor nehezítő körülmény, hogy az egy adott szakmában eltöltött jó pár év után bizonyos értelemben “szakmai csőlátás” alakulhat ki. Azaz a saját szakterületükhöz kapcsolódó munkaköröket/iparágakat ugyan jól ismeri az illető, de nem lesznek széles körű munkaerőpiaci ismeretei. Azaz, nincs tisztában azzal, hogy az ő kompetenciájával, tapasztalatával más cégeknél, más iparágakban milyen pozíciókat tölthetne be.
Nem hazabeszélek, de ilyen esetben tényleg célszerű egy karrier coach-ot felkeresni, aki kitölti ezt az információs űrt és akivel többféle karrier útvonal tervet is fel lehet vázolni. Csak ezután következhet az önéletrajz megírása/módosítása, a LinkedIn profil frissítése és az álláskeresés.
Nem könnyű felnőttként bevenni a kanyart a pályán, de nem kivitelezhetetlen.
Akik ez ügyben a segítségemet kérték, úgy fogalmazták ezt meg, hogy eddig alakult a karrierjük, innentől kezdve viszont már ők szeretnék alakítani azt.
Vegyünk egy sarkított példát! Mondjuk, hogy szeretem a matematikát, a hegymászást és a muffin sütést. Elég lehet ennyi a “karrierépítéshez”?
Akár elég is lehet, mert mondjuk egy tiroli hütte vezetéséhez elengedhetetlenek a közgazdasági ismeretek. Az Alpok közelsége a hegymászásnak kedvez, a muffin pedig a vendéglátóhely forgalmát pörgetheti fel. Bár a példa viccesen hat, de lényegében egy-egy ülésen így legózzuk össze a pozíciókat.
Ahhoz, hogy valaki IRCA vezető auditor legyen, műszaki végzettség, legalább 5 éves gyakorlat és – számos helyen már – magabiztos angol nyelvtudás szükséges. Milyen készségek, képességek nélkülözhetetlenek még?
Talán a legfontosabb skill, hogy az illető jól tudjon az emberekkel bánni. Az auditálás ugyanis ellenőrzést jelent, ami óhatatlanul feszültséget generál az ellenőrzött személyekben. A jó audit viszont nem kizárólag az ellenőrzésre fókuszál, mivel rámutat azokra a pontokra is, amelyek fejlesztésével, javításával a folyamatok egyszerűsíthetők és a költségek csökenthetők.
A pozíció másik feltétele, hogy a vezető auditor aspiráns jól viselje a szabályokat. Hiszen az egész folyamat a pontosan körülírt szabványra és annak elvárásaira épül. Bevallom én itt el is véreznék… Fontos tehát a szabálykövetés, az adminisztratív munkák iránti fogékonyság. Mindemellett lényeges, az illető ne legyen kontroll mániás, sokkal inkább az együttműködő attitűd kerüljön előtérbe.
Amit viszont kicsit keveslek, az az IRCA vezető auditor tréning feltételeként megszabott öt éves szakmai gyakorlat. Egy auditornál vagy éppen egy tanácsadónál nagyon érezhető, hogy tankönyvízű szöveget mond fel vagy tapasztalatból beszél. Nyilván, nem feltétlenül több évtizedes háttérről beszélek. De abban gondolom egyetértünk, hogy egy hosszabb szakmai múlttal rendelkezőt hitelesebbnek fogadnak el a “barikád túloldalán” lévő negyven-ötven éves mérnökök, mint egy valódi projekt- és szakmai tapasztalatot nélkülöző huszonévest.
Ezek szerint itt is lehetnek generációs súrlódások?
Épp most olvasom Steigervald Krisztián Generációk harca c. könyvét, ami szerint jelenleg hat(!) generáció van jelen a munkaerőpiacon. Az életkori különbségekkel pedig nehezen birkózunk meg. Egyszerűbb azt mondani egy fiatalra, hogy tapasztalatlan, az idősebbre meg, hogy a kora miatt nem ért valamihez. Holott sokkal jobban járnánk, ha a két halmaz metszetét néznénk és inkább az egyének tapasztalaira, errőségeire koncentrálnánk.
Az auditor szakma is elöregedőben van – erről sokszor írtunk.
Az “auditorság” nem slágerszakma. Talán éppen azért, mert sokan nem is tudnak erről a lehetőségről. A magyar oktatási rendszerből ugyanis 21-22 évesen alapdiplomával lépnek ki a fiatalok. (Értelemszerűen ez arra a helyzetre igaz, ha a diák az alapképzés után nem folytatja mesterfokon a tanulmányait.) A munkaerőpiacra kikerülő fiatal elhelyezkedik, ami egyben azt is jelenti: egy időre kiesik a látóköréből az, hogy a képességeivel, végzettségével tovább is léphetne. Pedig ez akár egy kiváló rövidtávú karriercél is lehetne. Ezért látnám fontosnak, hogy a CertUnion Tudásközponthoz hasonló képző szervezetek részt vegyenek a karrier napokon, a műszaki főiskolák, egyetemek állásbörzéin.
(Pályakezdőnek épp a munkatapasztalat hiánya miatt nem ajánljuk a vezető auditori tréninget – fűzi az elmondottakhoz Szabó Mirtill, a CertUnion ügyvezetője, majd hozzáteszi. – 5 év munkatapasztalat mindenképpen szükséges ahhoz, hogy valaki vezető auditor tréningre jelentkezzen. Már csak azért is, mert ez nagy értékű befektetés a jövőbe, amibe csak megfelelő szakmai múlt birtokában érdemes belevágni.)
Akik egy IRCA vezető auditor tréningre jelentkeznek, sokan már a külföldi munkalehetőség és a magasabb fizetés – egyszóval a karrier – reményében teszik ezt. Ma a karrier pozitív fogalom vagy inkább pejoratív értelemben használjuk?
Mindenkinek mást jelent a karrier. Én úgy látom, nem feltétlen az jelenti a karriert, hogy mindenkinek 65 évesen vállalatvezetőként kell nyugdíjba vonulnia.
Szakemberként is lehet karriert építeni. Még úgy is, hogy az illetőből nem lesz vezérigazgató, viszont szakmai kérdésekben specialistaként megkerülhetetlen a véleménye.
Ugyanígy egy jól működő vállalkozás üzemeltetését, vagy a ranglétrán való előrelépést is teljes értékű karrierként értékelhetjük.
Sokan az IRCA vezető auditor tréninget is szakmai dobbantónak tekintik. Az eddigi, kötött szakmai pályafutásuk után egy kicsit kötetlenebb életmódra váltanának, akár itthon akár külföldön, de mindenképpen egy biztosabb egzisztenciális hátteret feltételezve. Ez már karrierizmus vagy teljesen elfogadható, egészséges ambíció?
Ha a karrier definícióját magyarul adjuk meg – szakmai pályafutás tervezés – máris barátságosabbá válik a fogalom. Erről megközelítve a kérdést az IRCA vezető auditori egy igen jól felépített, belátható karrierlehetőség lehet. Ebből aztán – amennyire rálátásom van a szakmára – esetleg egy folyamatmérnöki út is elindulhat. (A tapasztalatok szerint rendszerint inkább a folyamatmérnöki munkakört szokták auditorira lecserélni, mivel színesebb munkára vágynak az érintettek. Ám, nem elképzelhetetlen, hogy valaki auditori képesítésével épp a folyamatmérnökség felé forduljon – árnyalja a képet Szabó Mirtill.) A kilátások tehát igen biztatóak. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a (későbbi) lehetőségről minél több frissen végzett mérnök értesülhessen.
