“Halló! Jó napot kívánok! A legközelebbi ISO 9001-es belső auditor képzésükkel kapcsolatban szeretnék információt kérni…” – A vonal végén pedig egy határozott, kedves hang ad nyugodt választ a kérdésre. A hang tulajdonosa Vas Eszter, a CertUnion Tudásközpont képzési koordinátora. De talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk: a Tudásközpont lelke. Vele beszélgettünk a többi között a képzésekről, a pohár víz bekészítésének fontosságáról, na meg a négyes skáláról – a köztünk lévő régi ismeretségre való tekintettel tegeződve.
– Állandóan csörög a telefonod. Milyen ügyben keresnek leggyakrabban az érdeklődők?
– Rendszerint puhatolózó kérdéseket tesznek fel a képzéseinkkel kapcsolatban, hogy: ki lesz a soron következő tréning oktatója, milyen tematikára számíthatnak (ezt egyébként kérés nélkül is el szoktam mondani) és hogy mikor startol az őket érdeklő képzés.
– Lényegében egyszemélyes információs központként működsz? Mi a munkaköri leírásod?
– Hivatalosan felnőttképzési szakmai vezető, képzési koordinátor és viccesen mondva: “akasztott ember” vagyok. Azaz, ami a felnőttoktatás címszó alatt ebbe a nagy batyuba belefér, mindent én tartok kézben. Ha kell adatot szolgáltatok a kormány felnőttképzési rendszerébe (ez egyébként minden ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetnek kötelessége!), ha kell, az ettől független IRCA központ felé teszem meg ugyanezt a saját képzésükön résztvevőkről.
Kapcsolatban állok az oktatókkal és a hallgatókkal, képzési ajánlatokat írok, pénzügyesként díjbekérőket küldök, vagy segítek a fizetési elakadásokban, netán a hibás a jelentkezési lapok kijavításában.
Persze, az adminisztrációs munkán kívül másféle dolgom is van. Ha egy tréningen akár az előadónak, akár a hallgatóknak bármilyen kérdése/kérése van, hozzám fordulnak, de az aznapi bekészítésekért is én vagyok a felelős.
– Az oktatókkal is napi kapcsolatban állsz. Te jelölöd ki, hogy melyik képzésre melyiküket kéritek fel?
– Nyilván a képzések jellegének megfelelően megvannak azok az oktatók, akiknek a téma a profiljukba vág. Őket a CertUnion vezetőjével (képünkön balra Vas Eszter, jobbra pedig a CertUnion ügyvezetője, Szabó Mirtill) egyeztetve jelölöjük ki, egészen egyszerűen azért, mert ő tudja, hogy az oktató kolléga delegálható-e vidékre, vagy van-e a megrendelő cég profiljába vágó speciális ismerete, amivel a képzést új szintre emelheti, és ezek után természetszerűleg az én feladatom időpontot egyeztetni velük.
– Bocsánat a szóhasználatért, de akkor te vagy a Tudásközpont mindenese. Nem megterhelő ez így?
– Szeretem a pörgést, hiányzik, ha nincs. Itt mindig adódik valami, aminek megoldásához én kellek.
Legyen az egy kiszáradt szájú előadó, akinek egy pohár vizet viszek vagy egy vészhelyzet, amiben azonnali és mindenkinek megfelelő megoldást kell találni – mondjuk egy épp zajló képzés esetén.
– Milyen következtetéseket lehet levonni a jelentkezésekből a piac igényeire?
– A Tudásközpont képzéseinél az IRCA vezető auditor képzés számít húzóágazatnak. Jól mutatja ezt az az arány, hogy tavaly Magyarországon az összes ilyen képzettségű szakember 47%-a nálunk végzett. Az is látszik, hogy a belső auditor képzéseknél még mindig az ISO 9001 számít a legkeresettebbnek. Lehet azonban, hogy belátható időn belül beelőzik az információbiztonsági (ISO 27001) képzések, ugyanis erre egyre nagyobb igény mutatkozik. Különösen, hogy a szabványnak már van egy frissített változata és sokan szeretnék e téren is naprakészen tartani a vállalatukat.
– Azt mondod: a vállalat érdekében jelentkeznek a képzésekre. Ez azt jelenti, hogy jellemzően a munkahelyek iskolázzák be a hallgatókat vagy azért vannak önszorgalomból jelentkezők is?
– Gyakoribb, hogy a HR osztály jelöli ki, hogy “az adott kolléga ilyen vagy olyan képzésre szeretne jelentkezni”, de arra is szép számmal látunk példát, amikor valaki jól felfogott érdekében vág bele a képzésbe. Főleg az IRCA vezető auditori tréningjeink azok, amit saját zsebből fizetnek az egyének. A munkaerőpiaci továbblépés: azaz a jobb állás, több fizetés és a szabadság érdekében ugyanis befektetésként tekintenek rá.
Persze, az sem számít ritkaságnak, hogy egy nálunk végzett résztvevő egy másik képzésünkre már egy kollégáját is magával hozza. Így, mintegy vírusszerűen terjed a Tudásközpont híre.
Online vagy offline?
– A képzések – szabványtól függetlenül – záróvizsgával végződnek. Miről adnak számot ilyenkor a hallgatók?
– Az IRCA vizsgaanyagot értelemszerűen a brit központ állítja össze, míg a belső auditorit az oktató. A vizsgán szabvány- és auditálási ismereteikről számolnak be a hallgatók, azaz az elmélet helyett sokkal inkább az alkalmazásra helyezi a hangsúlyt a képzési metodika, akár online, akár tantermi vizsgáról van szó.
– Az többé-kevésbé közismert információ, hogy az IRCA tanúsított vezető auditori képzések csak jelenléti oktatás formájában tarthatók meg. A belső auditori képzéseknél viszont választhatunk, hogy online vagy offline szeretnénk-e részt venni. Melyikre van nagyobb igény?
– Mindegyikre van példa. Főként a vidéki vállalkozások élnek szívesen az online oktatás lehetőségével, mivel így nem kell Budapestre utaztatniuk és a több napos rendezvény okán szállodában elszállásolniuk a munkatársaikat. De mivel a személyes oktatásnak nincs párja – például azért, mert ilyen esetekben lehetőség nyílik a gyártósoron egy audithelyzet szimulálására – gyakran előfordul az is, hogy a mi kollégánk utazik a megbízó helyébe egy kihelyezett képzésre.
– Nyilván van valamiféle képetek arról, hogy mennyire elégedettek a résztvevők a képzéseitekkel.
– A visszajelzések számunkra is fontosak. Az IRCA képzéseknél minden nap végén értékelőlapot töltenek ki a hallgatók. Ez afféle hangulatjelentés, amiből sok minden leszűrhető az oktatásszervezés milyenségétől, az oktató munkáján és a tananyag használhatóságán, gyakorlatiasságán át egészen az infrastrukturális feltételek színvonaláig. A belső auditor képzéseink zárásaként pedig mi csinálunk egy gyors közvélemény-kutatást. Itt egy négyes skálán, a “nem vagyok elégedett-től a teljes mértékben elégedett vagyok az oktatással-ig” terjedő tartományban értékelhetik a hallgatók a teljesítményünket.
– Miért pont négyes skálán?
– Pszichológia. Döntéshelyzetekben ugyanis szívesebben húzzuk be az x-et a “se nem rossz, se nem jó” állapotra. A négyes skálán nincs közepes. És szerencsére nem is nagyon akad olyan, aki ne – csakhogy egy képzavarral éljek – ötöst vagy ötös alát adna nekünk.
– Egy tanúsítási cég képzési központjánál gondolom a szabványok ismerete feltétel a munkaerő felvételnél. Mennyire vagy jóban az ISO szabványokkal?
– Nem sok közöm volt eddig az irányítási rendszerekhez, lévén pályámat angol-földrajz szakos tanárként kezdtem egy két tanítási nyelvű szakközépiskolában. Később egy nyelviskola angol tanára lettem, ahol cégekhez jártam órákat tartani. Aztán egy tanítványom révén az információbiztonsággal és az üzletmenet folytonossággal kerültem kapcsolatba egy új munkahelyen. Azaz, nem teljesen fedi a valóságot, hogy ezelőtt nem találkoztam a szabványok némelyikével. Ez az időszak 2017-től 2022-ig tartott, ekkor az olvasóknak is jól ismert, az üzletmenet-folytonossági képzéseket tartó Joó Gabriellával azon dolgoztunk, hogy az itthon elérhető minőségi képzések körét üzletmenet-folytonossági és információbiztonsági vonatkozású képzésekkel bővítsük. Itt oktatásszervezőként, felnőttképzési szakmai vezetőként dolgoztam. Innen vezetett az utam a Tudásközponthoz.
– Aki már próbálta, az jól tudja, hogy nem egyszerű feladat egy kézben tartani mindent: adminisztrálni, ügyes-bajos dolgokat intézni, és mindig rendelkezésre állni. Szerinted mi kell leginkább a munkádhoz?
– Talán a pontosságot és a jó kommunikációt emelném ki elsőként. Emellett az sem hátrány, ha az adott személy jól tud együttműködni másokkal, képes határozottan dönteni, és persze, a rugalmasságnak, problémamegoldó képességnek is az alapfelszereltséghez kell tartoznia. De, talán mégiscsak a legfontosabb az az, hogy szeresse azt, amit csinál.